Adathalászat - Jóvá nem hagyott fizetési műveletek
Az utóbbi időben megszaporodtak az úgynevezett adathalász csalások, melynek során a csalók a banki adatainkat igyekeznek megszerezni. Számos módszer létezik, felsorolni sem lenne egyszerű és minden nap újabb és újabb elkövetési mód lát napvilágot. Jelentkezhetnek telefonon azzal, hogy gyanús tranzakciók történtek a számlánkon, kaphatunk egy SMS-t, hogy nem sikerült levonni a számlánkról a kedvenc streaming szolgáltatónknak a havi előfizetés díját vagy éppen jelentkezhet valaki az interneten meghirdetett portékánkra azzal, hogy ő előre kifizeti a szállítást csak kattintsunk a mellékelt linkre és adjuk meg néhány adatunkat.
A kulcs az utolsó mondatban van. Általában valahova kattintani kell és adatokat kell megadni, vagy esetleg telepíteni egy programot, ami jellemzően egy csatornát nyit a számítógépünkre és a csalók megszerzik a szükséges adatokat vagy átveszik az uralmat a rendszerünk felett.
Az adatok birtokában jellemzően telepítenek egy banki alkalmazást, amivel hozzáférnek a számlánkhoz és "lepucolják" a rajta lévő megtakarítást. Erről már nem fogunk értesítést kapni, az már a csalók által használt telefonra érkezik.
Ha a bankhoz fordulunk, akkor a bank azzal fog elhárítani minket, hogy súlyosan gondatlanok voltunk, amikor kiadtuk a banki adatainkat. Persze megpróbálják "visszahívni" a csalók által indított fizetési műveleteket, de ezek már nem feletétlenül járnak sikerrel.
Az ilyen tranzakciókat jóvá nem hagyott fizetési műveletnek nevezte el a jogalkotó, s bizony az ilyen esetekben - és ezt sajnos kevesen tudják - a banknak helyt kell(ene) állnia, vissza kellene térítenie a jóvá nem hagyott tranzakciókból kifizetett összegeket, illetve helyre kellene állítani a megterhelés előtti állapotot.
Természetesen a banknak nem különösebben érdeke helyt állnia mások csalárd magatartása miatt és az ilyen esetekben - ahogyan arra korábban már utaltunk - arra hivatkoznak, hogy a károsult maga idézte elő a helyzetet, mert súlyosan gondatlanul járt el, amikor kiadta az adatait a csalóknak.
A helyzet azonban nem ilyen fekete vagy fehér. A súlyos gondatlanság bizonyítását a jogalkotó ugyanis a bankokra telepítette, melynek elmaradása esetén a banknak fizetnie kell. Az uralkodó bírósági gyakorlat pedig azt mutatja, hogy a bíróságok tartják magukat a BDT.2002.641. számon közzétett eseti döntésben kifejtett indokokhoz, mely szerint a súlyos gondatlanság megállapításához nem elegendő a vonatkozó előírások és szabályok megszegése, a tevékenységgel kapcsolatos óvatlanság és figyelmetlenség, mert a gondatlanság ilyen mértékéhez csak a kirívó, feltűnő, durva hanyagság vezethet.
A bíróságok megítélése szerint az elvárható gondosság tanúsítása mellett az átlagfogyasztó mércéjén keresztül megítélt károsulttól nem elvárható ugyanis, hogy olyan fokú számítástechnikai és egyéb banki informatikai ismerettel rendelkezzen, ami alkalmassá teszi arra, hogy egy üzletszerűen működő csalási mechanizmust felismerjen. Így értelemszerűen abban az esetben, ha a fogyasztó (károsult) csalás áldozatává vált, s azt nem ismerte fel, akkor nem lehetett súlyosan gondatlan, hiszen a súlyos gondatlanságot kizárja a tévedés.
Természetesen a bankok nem szívesen ismerik el, hogy az ügyfelük magatartása tévedésen alapult, hiszen ebben az esetben helyt kell állniuk.
Amennyiben Ön ilyen helyzetbe került, úgy javasoljuk, keresse irodánkat a kapcsolat menüben található elérhetőségeinken, ahol hatékony segítséget tudunk nyújtani a kárrendezési folyamatban.
Ide kattintva megtekinthető a Fővárosi Ítélőtábla Pf.20020/2021/5. számú döntése, ami az uralkodó bírósági gyakorlatnak megfelelően a jóvá nem hagyott fizetési művelet miatt megállapította a pénzügyi szolgáltató helytállási kötelezettségét.